Új emberek és buli a gyerekek módján

Nem tudom, írtam-e már, de benne vagyok egy au-pair in Cardiff csoportban Facebook-on, ahol felvettem a kapcsolatot egy román fiúval ( természetesen au-pair ő is ), ami nagyon szuper, mert beszél magyarul, és eszméletlen jó az anyanyelvemen kommunikálni vele. A lényeg viszont az, hogy megbeszéltük, hogy kiruccanunk  ma Cardiffba. Szerencsém volt, mert hostanyukám épp ma ment, így nem kellett vonatoznom. Csatlakozott hozzánk még két másik román au-pair is, egy lány, és ismét egy fiú ( aki csak volt a-pair, most már nem az ). Közülük csak a lány beszél magyarul. Mindannyian hihetetlen jó fejek, a lányon nevettem sokat. Jó humorérzéke van és kis mosolygós. Benéztünk pár boltba, ellátogattunk egy múzeumba meg sétáltunk sokat.  És tudom, már uncsi, de a pizzahut most sem maradhatott el. Olyan jó volt kikapcsolni kicsit. Sajnos a lány jövőhéten elköltözik Londonba egy új családhoz, mert a mostani egy tragédia. :(

Itt van pár kép a múzeumról:

 Ez a kakasos a kedvencem, mert Chris története jut róla eszembe, ami mindig megmosolyogtat. Mesélte ugyanis, hogy Rodney, a kakasunk, egyszer rátámadott, ő pedig mérges lett rá, így elkezdte üldözni őt a slaggal, majd jól lelocsolta vele. Azóta a közelébe se megy szegény jószág...:)

 Szidi szégyenlős volt. :))

Vettem ma ilyen foszforeszkálós pálcikákat, meg csillámokat, és csináltunk egy " tündérlámpát " a gyerekekkel, miután hazaértünk. Most négyen vannak, Chris kisfiaival együtt. Aztán az összes maradék pálcikát felhasználtuk " bulizásra ". Zene be, lámpa le. Komolyan mondom élveztem. Mint akik megőrültek. :)
A szívemhez nőttek, olyan kis bolondok. Sose uncsi velük az élet.

Fairy jar! ;)

Amin már nagyon régóta filóztam, az az, hogy vajon engedne-e a család engem messzebbi városokba is, akár egy egész hétvégére. Ma erre is választ kaptam, hiszen Chris megkérdezte tőlem, miért nem ugrok le egy hétvégére Londonba, vagy valami távolabbi városba, ha már itt vagyok hónapokat külföldön. Szerintem teljesen igaza van, bolond lennék, ha nem használnám ki a lehetőséget. Abszolút ez a beszélgetés volt a napom fénypontja. Nagyon megörültem neki. Úgyhogy írtam is egy lány ismerősömnek, aki Londonban au-pairkedik, hogy ha van kedve egyik hétvégén össze is futhatnánk esetleg.  Úgy hogy hamarosan a nyakamba veszem azt a " hírös " várost. ;)