2013. október 26., szombat

HOYS, laptop problemak, legaranyosabb apuka

Halo Halo! Mar megint nem irtam egy jo ideje, ugyhogy ugy erzem, ideje " tollat ragadnom ".
Az utolso bejegyzesem ota mar nem  is emlekszek, miket akartam leirni ide, kiveve a legemlekezetesebb dolgokat. Peldaul elozo het elotti heten ( most latszik milyen reg irtam haha) penteken es szombaton voltam szabinapos. Ebbol penteken csak lustalkodtam, filmeztem, aludtam, angoloztam. Igazi feludules volt. Szombaton Cardiffba mentem, ami mar nem is meglepo gondolom. Rajongok azert a varosert, minden penzt meger. Mikaellel beultunk a moziba megnezni a Prisoners c. filmet. A ket es fel oras vetitesi idobol kb. haromnegyed orat vegigrohogtunk. Eloszor is surgos pisilesi problemaink akadtak mar az elso tiz percben a sok udito miatt. Masodszor sikerult kiboritani a fele popcornunkat. Harmadszor pedig nem ertettuk hogy mit mond nehany szereplo, igy erdekes dolgokat sikerult krealnunk a felreertett mondatokbol. A film amugy izgalmas volt, bar a vege eleg fura volt. Mindenesetre megerte megnezni.

Vasarnap elvileg munkanapom volt, kb 11ig dolgoztam is, aztan hostanyukam igen spontan otlettel allt elo. A nagy takaritasom kellos kozepen surgosen a konyhaba invitalt...No mondom mi rosszat tettem vajon? Azonban azt jelentette be nagy oromomre, hogy megis megy a Horse of the Year Show-ra ( eleinte ugy volt, hogy nem megy ) es szeretne ha vele mennek. Csak kapkodtam a fejemet, hogy dehat penz, munkanap meg minden, hogy menjek? De mondta hogy ne aggodjak, ha szeretnek menni, akkor kifizeti a jegyemet, es majd kovetkezo ket hetben levonja fokozatosan a fizumbol, ha az ugy megfelel nekem. Mondom hogy a fenebe ne szeretnek menni, mikor valoszinuleg soha tobbe nem lesz ra lehetosegem.10 perc alatt ossze is kaptuk tehat magunkat sovany malacvagtaban ( ahogy volt biosz tanarom szokta volt mondani), es uccu neki. Harom oras autout utan meg is erkeztunk Birminghambe, a show helyszinere. Az esemeny egy zart kozpontszerusegben volt megtartva, ami kifejezetten rendezvenyek lebonyolitasat szolgalja. A HOYS mellesleg egy nagyon hires show, rengeteg programmal, bemutatoval, es " bolttal ". Ket hatalmas terulet volt  telve arusokkal. Foleg lovakkal, es lovaglassal kapcsolatos dolgokat lehetett termeszetesen vasarolni, de akadt par edesseges, es muszaki cikkes sator is. Itt elidoztunk jo par orat, majd talalkoztunk a lanyokkal vegre, mert ok mar reggeltol ott voltak, az apukajukkal mentek. Az esti showra szolt a jegyunk, ami 7kor kezdodott. Fel oras sorban allas utan bejutottunk az arenaba, es elfoglaltuk a helyunket. Lelegzetelallito volt az egesz. Figyelni, ahogy megtelt az a nagy arena, meg ahogy lekapcsoltak a villanyt a show kezdetekor, majd ahogy bekapcsolodtak a specialis feny effektek.
A show-t egy, a haboruban reszt vett lovasok felesegeibol allo korus eloadasa nyitotta meg. Gyonyoru volt. Ezutan Lumat, az oroszlant lathattuk porondon, aki nem volt mas, mint egy kis poni, akire raaggattak egy musorenyt, igy kolcsonozve neki oroszlankulsot. Ennivalo kis csodaponi volt, be volt tanitva kulonbozo trukkokre, ami igen szorakoztato volt.
Ot kulonbozo lovasbemutatok kovettek, peldaul " az ev shire lova ", " az ev poni lova " es igy tovabb. A birak dontottek ebben a kerdesben, miutan jol szemugyre vettek a lovakat. Ezt kovetoen a kiralynok lovait volt szerencsenk latni. Ez volt mellesleg az egyik kedvencem. Lenyugozo volt. A lovak fogatba voltak fogva, es egy agyut huztak, lovasaik pedig a hatukon ulve iranyitottak oket. Eszmeletlen volt, ahogy egyutt mozogtak kulonbozo alakzatokban, es meg az alafesto zene is jol el lett talalva. A vegen pedig eldorditettek a negy agyut egyesevel, majd mind a negyet egyszerre ( amit Sophie, a kisebbik lany nem igen preferalt, meg volt remulve szegenykem ). Nagyon hatasos volt. Azota is megnezem majdnem minden nap a videot, amit keszitettem rola.
Majd egy olyan loverseny kovetkezett, amit Erin is csinal. A UK legjobb negy csapata versenyzett egymassal.Mellesleg Erinek csapatanak nagy az eselye, hogy jovore ok is ott lesznek a legjobb negyben. :)
Ezt kovetoen a dijugratas kovetkezett, ami a masik kedvencem volt. A vilag kulonbozo pontjairol erkeztek a legjobb dijugratok, hogy osszemerjek lovastudasuk. Amerikabol, Franciaorszagbol, Egyiptombol, Olaszorszagbol, Irorszagbol, termeszetesen Angliabol is, es meg sorolhatnam. Hihetetlen volt. Mindig, amikor egy-egy versenyzo belovagolt, hirtelen siri csond keletkezett, es minden egyes ember az arenaban, lelegzetvisszafojtva nezte vegig azt a ket percet, amig a versenyzo a palyan volt. Kiveve, mikor mindenki egyszerre szisszent fel, ha levertek egy rudat, hibapontot szerezve, vagy amikor par kisgyerek oromittasan suttogta, hogy " Igen! Ez az! " miutan sikeresen atugrottak az akadaly felett.
Eletem egyik legemlekezetesebb elmenye volt ez. Igaz, majdnem egy heti fizetesembe kerult, de azota se bantam meg. Amugy  itt a webcime a HOYS-nak, ha valakit esetleg erdekelne : http://hoys.co.uk/ :))
Eztan mar csak a hazaut volt hatra, ahol enekelnunk kellett, hogy Nikki nehogy elaludjon a kormany mogott. Igaz a lanyok csak kb egy oraig birtak szusszal, es edesen elaludtak. Masnap suliba se mentek, amit nagyon elveztem. Ezer eve nem voltam veluk itthon, csak harmasban.:)

Na most ugorjunk egy hettel kesobbre. Multhet hetvegen Abergavennybe mentunk Alexandraval. Ugy szeretem azt a lanyt. Teljesen hasonlo szemelyisegunk van. Vasaroltunk, beultunk a coffee #1-ba, es kb ket orat toltottunk ott. Beszelgettunk mindenrol, kisirtuk minden bajunkat egymas vallan, rohogtunk sokat no meg persze forrocsokiztunk. Ezutan megint vasaroltunk, vettunk edessegeket, innivalokat es elmentunk a parkba es folytattuk a csevegest. Igaz kozben rank szakadt az eg hirtelen, de nem zavartattuk magunkat. Felhuzott esernyovel (ami nem volt nagy segitseg) ultunk  a szakado esoben es beszelgettunk tovabb.

Azon a hetvegen amugy a laptopom elromlott, igy ketsegbe estem, majd rohogtem kinomban, hogy ejnye de szerencsetlen vagyok, aztan osszekaptam magam. Mondom hala az egnek meg elek, nem a labamat vagy a kezemet vesztettem el, es meg mindig van telefonom, smi jobb, mint a semmi. Legrosszabb esetben nem tudok skypeolni a csaladommal, nem tudom irni a blogomat, es nem tudok kepeket feltolteni picasara ( nem mintha most szorgoskodnek feltolteni oket ). De legalabb facebookon kapcsolatban tudok veluk maradni. Aztan miutan elsirtam mindenkinek a banatom, kolcson kaptam Chris regi laptopjat, ami szinten acer volt, es szinten nem mukodott haha. Ezutan Erin adta ide a netbookjat, amit nem hasznal, ugyhogy most arrol potyogok. Es igen, ez az oka, hogy nincsenek ekezeteim, amiert mindenkitol enezest kerek!
Ma pedig nagy meglepetes ert, jott nekem egy level apukamtol, amit hetfo ota vartam. Azt mondta telefonban, hogy irt nekem par sort, es van benne egy kis meglepi is. Hat elkepzelesem se volt mi lehet az. Hat nagyot neztem, amikor kibontottam a levelet...Uj laptopra valo volt benne..Sirva is fakadtam mikozben olvastam a levelet, amin Chris viccesen fel is akadt, hogy " hat en nem ertem a noket,komolyan...sirnak ha szomoruak, sirnak ha duhosek, es sirnak ha boldogok..ejj ez a sok siras.." Igazabol meg azert sirtam, mert en nem vartam el, hogy kapjak ujat. Gondoltam majd felreteszek mindig most mar tenyleg, es karacsonykor meglepem magam, aztan meg jott ez a level. Koszonom Apci!
Cserebe pedig megigertem, hogy most mar tenyleg tanulom azt az angolt meg svedet, hogy mar lesz ujra laptopom.

Holnap is szabadnapos leszek, ugyhogy vagy megyek Chrissel kutyatreningre, nezni hogy kepezik Peget, aztan meg laptopot venni, vagy pedig Alexandraekkal megyek megnezni Dave-et ( o hostapukaja ) ahogy versenyzik egy loversenyen. Az idotol fog fuggeni, majd irok beszamolot. ( megprobalok nem harom hettel kesobb irni legalabbis :D )

2013. október 3., csütörtök

Egy béna szombat. Svenska függőség. Üdv Alex!

Hej! Hej! Felpörögnek lassacskán az események körülöttem. Hurrá! A hétvégéimet állandóan Cardiffban töltöm, előző szombaton is ott tengtem-lengtem " Dzsordzsival " ( a magyar au-aupairrel ). Az utcai zenészek ismét emlékezetesebbé tették a napot, hisz mindig olyan jó hangulatos a Queen street, mikor szól a muzsika. Ez alkalommal a " The suncats " nevezetű, három, fiatal tagból álló bandához volt szerencsénk. A Florence and the machine-től adták elő a Heartlines című számot. Ezen felbuzdulva, elhatároztuk, hogy elmegyünk a Live Lounge-ba ebédelni, ahol állandóan élő zene szól. Épp két férfi volt a soros, mikor megérkeztünk. Nagyon szuperek voltak, régebbi és újabb számokkal is előálltak, tehát nem volt uncsi. Emellett szerencsém volt életem legjobb burgeréhez, chilivel és krumplival. Utálom, hogy ezt kell mondanom, de százszor jobb volt a pizzahutnál, és mérföldekkel olcsóbb is. Halkan megjegyzem, ez volt az első alkalom, hogy nem oda mentem kajálni. :)
Ezután ideje volt indulnom a vonathoz, nagy nehezen sikerült kibogoznunk, hogy hogy kell értelmezni a menetrendet. Még volt húsz percem az indulásig, úgyhogy addig kint maradtunk. Tíz perccel a vonat érkezése előtt elköszöntem, és mentem volna át a kapukon, de csalódnom kellett, mert a retúr jegyem másik fele felszívódott, így neki veselkedtem kipakolni az egész táskám, hogy megtaláljam. Sehol nem volt. Mire vettem egy újabb jegyet ( nem voltam ideges ), addigra meg elment a vonatom. Ezzel semmi gond nem lett volna, ha sűrűek lennének a buszjáratok Abergavenny és Raglan között. Ugyanis ezzel a szerencsétlenkedéssel nem értem el az utolsó buszomat Raglanbe...Ha tetszett, ha nem, fognom kellett egy taxit, ami plusz 18 rugóba került. Hazáig is mehettem volna akár vele, de többe került volna, mellesleg Chrissel megbeszéltük, hogy majd felhívom, hogy jöjjön értem a raglani buszmegbe. Csakhogy megint ráfáztam, mert valószínűleg nem volt itthon térerő, hiszen nem értem el telefonon. Ekkor már csak röhögtem az egészen. Közben pont hívott Scott, és felajánlotta, hogy felvesz munkából hazafelé, de akkor még várnom kell, mert az még odébb van picit. Mondtam, hogy rendben leszek, elkezdek sétálni. ( 8 kilométer az út) Na és ekkor állt VÉGRE mellém a szerencse, mert a lányok apuja épp jött vissza Erin versenyéről, és hál' Istennek észrevett, így haza tudtam vele menni. Azóta is röhögök kínomban az eseten. Elég sok fontomtól " megszabadultam " aznap. De ilyen emlék is kell ugyebár. :) És a pozitív oldalát nézve, mekkora szerencse, hogy pont azon a napon nem vertem el az összes pénzem...különben új vonatjegyre és taxira való nélkül valószínűleg kissé pánikba estem volna. :D De Chris kárpótlásul elvitt Uskba vacsorázni egy kebaboshoz. Nyami!

Itt van az említett dal, a műfaj kedvelőinek (mint én) hangulatos lehet olvasás közben :)


Az utóbbi napokban elkezdtem Svédül tanulni, elég intenzíven ( legalábbis számomra elég intenzív). Körülbelül, napi két-három órát töltök vele. Gondoltam jól fog majd jönni a későbbiekben. A nyelvtudás mindig, mindenhol jól jön. Ráadásul ez a harmadik nyelv, az angol és spanyol után, ami úgy igazán megtetszett. Olyan jól haladok, hogy néha már tudok írni egyszerűbb mondatokat Mikaelnek. Le van nyűgözve. haha! :) Mellesleg, újabb svéd barátra tettem szert, hiszen megérkezett Alexandra, Lesleyék új au-pairje. Juhhú! Ismét van utazópartnerem. Ő is sokat segít a svédben. Ma szabadnaposak voltunk, így átjött és kikapcsolódtunk kicsit. Mesélt Svédországról, amiről majd szeretnék egy külön bejegyzést írni, hiszen nagyon érdekesnek találom. :)