Vasárnapi kajafesztivál. A mai nap híre.

Csupán csak két órája készülök arra, hogy "papírra" vessem a történteket, és most kezdek neki, mikor már majd' elalszok. Jellemző. De az abergavenny foodfestival-ról mindenképp szeretnék kicsit írni, hiszen fantasztikus volt. ( ha kajáról van szó, mi nem az? :P ) Az összes utca tele volt étel standokkal, meg előadásokkal. Szinte mindenhol lehetett kóstolót kapni a finomabbnál finomabb ételekből, édesség különlegességekből, italokból. Eszméletlen volt. Fent a várnál meg kicsit lehetett pihizni. Gyönyörű volt a kilátás. Rengeteg gyerek azzal szórakozott, hogy kartondobozokra ülve csúszkált le egy meredek dombon. Volt olyan, aki már nyakig város volt. Volt egy kis kedvencünk, egy kis szöszke lány, aki egyedül próbálkozott, de mindig elzuhant, utána meg vigyorgott. Nagyon édes volt.
A kajához visszatérve, sikerüt beszereznem egy céklás-tormás szószféleséget, ami "fuj"-nak hangzik, de nagyon finom. Mellesleg azt se tudtam eleinte, mi az, csak miután hazajöttünk és kiszótáraztam a két szót. :D
Emellett megvettük a világ legeslegfinomabb pattogatott kukoricáját: Sózott karamellásat és Whiskey-s karamellásat. De sokféle ízesítésű van még ezeken kívül. No, és végül, de nem utolsó sorban, vettem egy kötő szettet. Úgyhogy mostantól nagymami módjára fogok itt unalmamban kötögetni. ;)

A mai nap szenzációja számomra, hogy Lesley-ék új au-pairje vasárnap este érkezik majd meg. De hohóó, tán még nem is írtam, hogy Alina kb két hete hazament, mert honvágya volt. (meg egyéb más okok miatt is)
A következő au-pair svéd, Alexandrának hívják. Nagyon kíváncsi vagyok rá. Két svéd ismerősöm is lesz vasárnaptól tehát.

Ha már itt tartunk, ma Mikael ( a svéd au-pair) megtanított nekem két mondatot svédül, és én is neki magyarul. Mivel franciául már el tudom mondani, hogy : " Táncolni szeretnék veled ", ezért megkértem, írja le svédül is, ami így néz ki:  jag vill dansa med dig. A másikat pedig ő kérte, ami az " aranyos vagy " : du är söt. Annyira király.:D Ó, a másik szenzáció pedig az, mielőtt elfelejteném, hogy ma ÉN főztem vacsorát, ami azért meglepő, mert NEM tudok főzni at all. A host apám egyik este viccesen meg is említette, hogy használhatatlan vagyok. Mindig szívja a vérem ilyen buta poénokkal. :D Amúgy halat meg sült kolbászt sütöttem, törtkrumplival meg zöldséggel. Egész jó lett, már csak az időbeosztással vannak némi gondjaim, de legközelebb megoldom. Lényeg, hogy nem égett oda semmi, és hogy nem is vagyok annyira borzalmas főzés terén. ;)

Új emberek és buli a gyerekek módján

Nem tudom, írtam-e már, de benne vagyok egy au-pair in Cardiff csoportban Facebook-on, ahol felvettem a kapcsolatot egy román fiúval ( természetesen au-pair ő is ), ami nagyon szuper, mert beszél magyarul, és eszméletlen jó az anyanyelvemen kommunikálni vele. A lényeg viszont az, hogy megbeszéltük, hogy kiruccanunk  ma Cardiffba. Szerencsém volt, mert hostanyukám épp ma ment, így nem kellett vonatoznom. Csatlakozott hozzánk még két másik román au-pair is, egy lány, és ismét egy fiú ( aki csak volt a-pair, most már nem az ). Közülük csak a lány beszél magyarul. Mindannyian hihetetlen jó fejek, a lányon nevettem sokat. Jó humorérzéke van és kis mosolygós. Benéztünk pár boltba, ellátogattunk egy múzeumba meg sétáltunk sokat.  És tudom, már uncsi, de a pizzahut most sem maradhatott el. Olyan jó volt kikapcsolni kicsit. Sajnos a lány jövőhéten elköltözik Londonba egy új családhoz, mert a mostani egy tragédia. :(

Itt van pár kép a múzeumról:

 Ez a kakasos a kedvencem, mert Chris története jut róla eszembe, ami mindig megmosolyogtat. Mesélte ugyanis, hogy Rodney, a kakasunk, egyszer rátámadott, ő pedig mérges lett rá, így elkezdte üldözni őt a slaggal, majd jól lelocsolta vele. Azóta a közelébe se megy szegény jószág...:)

 Szidi szégyenlős volt. :))

Vettem ma ilyen foszforeszkálós pálcikákat, meg csillámokat, és csináltunk egy " tündérlámpát " a gyerekekkel, miután hazaértünk. Most négyen vannak, Chris kisfiaival együtt. Aztán az összes maradék pálcikát felhasználtuk " bulizásra ". Zene be, lámpa le. Komolyan mondom élveztem. Mint akik megőrültek. :)
A szívemhez nőttek, olyan kis bolondok. Sose uncsi velük az élet.

Fairy jar! ;)

Amin már nagyon régóta filóztam, az az, hogy vajon engedne-e a család engem messzebbi városokba is, akár egy egész hétvégére. Ma erre is választ kaptam, hiszen Chris megkérdezte tőlem, miért nem ugrok le egy hétvégére Londonba, vagy valami távolabbi városba, ha már itt vagyok hónapokat külföldön. Szerintem teljesen igaza van, bolond lennék, ha nem használnám ki a lehetőséget. Abszolút ez a beszélgetés volt a napom fénypontja. Nagyon megörültem neki. Úgyhogy írtam is egy lány ismerősömnek, aki Londonban au-pairkedik, hogy ha van kedve egyik hétvégén össze is futhatnánk esetleg.  Úgy hogy hamarosan a nyakamba veszem azt a " hírös " várost. ;)

repjeegy!

Juppi! A kedvenc sógornőm volt olyan kedves, és lefoglalta nekem ma reggel a retúrjegyet karácsonyra! Köszönöm Sebi! A fele pénzem már meg is van rá, hála a vészhelyzetperselyemnek.( amibe minden héten beledobom villámgyorsan a fizum felét, hiszen amúgy elkölteném pillanatok alatt ;) ) Tehát december 19-én zúzok haza, majd 26-án vissza. Bár ez még jóval odébb van. Azonban már vannak is terveim, mit fogok csinálni. Legelső dolgom az lesz például, hogy bevágok egy nagy tányér levest! :P Nyami.

Monmouthshire show and happy 19th birthday!:D

Na, ugye múlthéten itt volt Nikki anyukája, és elmentünk Monmouthshire-be egy show-ra. Ilyen vásárféleség volt, mint otthon például az ónodi vásár, csak mégis kicsit másabb, Először is nem volt ingyenes a belépés, másodszor pedig kisebb volt, de szervezettebb. Volt ott is lóverseny, kutyaverseny, rengeteg állat, főleg bárányok, kecskék, tehenek. Őket is minősítették és azok a  tulajdonosok kaphattak szalagot, akiknek, csúnyán szólva " jó minőségűek ", egészségesek a bárányai. Tehát jó tenyészetből valók. Megszámlálhatatlan mennyiségű bárányt láttunk, életemben nem láttam még ennyit. És rengeteg fajta.Nem s tudtam, hogy ennyire sokféle van.Ismét tanultam valamit aznap. Valamint voltak zenészek, kórusok, bűvészek, ( a kedvencem Mr. Alexander volt, egy öreg bácsika :) ) kézművesek stb. Nagyon élveztük, főleg a kutyaversenyt. Jane néni ( Nikki anyukája) nagyon nagyon aranyos, szerettem vele beszélgetni.Vagány nő. Ittunk cidert ( csak kóstolót ), ami ilyen almából készült alkoholos ital, de borzasztó erős volt. :D És az édességvásárlás sem maradhatott ki, természetesen. :) Mindent összevetve, király nap volt.

E hét kedden meg szüli-szülinapom voolt! Csatlakoztam a 19 évesek klubjához. Öregszem.:( Az aznap reggelem döcögősen indult  a szülőkkel, mert Sophienak aznap kezdődött a suli, de Erinnek meg csak csütörtökön, így pár nappal előtte nem tudtuk eldönteni, mi legyen. De mivel Chris egy két hete kitekerte a bokáját sajnos ,így itthon volt az utóbbi időben, és azt mondta teljesen oké, ha szabadnapom van. Erről azonban Nikki nem tudott, hogy mégiscsak lesz, így reggel össze-vissza kapkodtuk a fejünket, hogy mi? hogy? Mindenki félreértette egymást tehát, ami okozott egy kis kellemetlenséget, de hamar megoldódott. Cardiffban töltöttük a napot, és vittük magunkkal Erint is. Szupi volt. Ellátogattunk a Hollisterbe, ami egy nagyon nagyon drága, de borzasztónépszerű és király bolt itt. A lányok kedvence. :) Csak "csorgattuk a nyálunkat". Úgyhogy van mire spórolni.:D Egy drága csokiboltba is betértünk, ahol olyan rendes volt az eladó srác, hogy szülinapom alkalmából megkínált mindhármunkat csokikával. Hmm, isteni volt.
A szokásos Pizzahut-ot sem hagytuk ki, mentünk meglátogatni a kedvenc pincérünket haha. :D Legalábbis, az én kedvencemet. :P A család itthon pedig, tortával, meg ajándékokkal fogadott, nagyon éééédesek voltak, énekeltek is nekem. Tisztára zavarban voltam. :)

Facebookon benne vagyok egy " au-pair in Cardiff " csoportban, ahol találtam egy erdélyi au-pairt. Úgyhogy   végre tudok kivel magyarul beszélni, aki szintén au-pair. :)

Ma lustulós/filmezős napot tartok, mert szabinapos vagyok. Jó kicsit kikapcsolni. ;)

A nap, mikor "szerelmes" lettem egy bárányba

Utóbbi két napban sok időt töltöttem el Sophieval, hiszen Erin- kihasználva utolsó napjait a suli kezdete előtt- elment a barátnőjéhez körülbelül három nappal ezelőtt. Soph meg vasárnap jött haza az apukájuktól, így esett, hogy itt aludt velem az ágyikómban, filmet néztünk, hülyéskedtünk, ma meg segített nekem a munkában, mert unatkozott. Még nem írtam le a blogba ( szerintem ) , de mindenki azt mondja, hogy Soph meg én egy tojásból valók vagyunk. Hajmeresztően hasonló a személyiségünk. Minden bohócságban benne vagyunk, érzékenyek és mindketten bújósak vagyunk, ami meg is látszik, mert sokszor ölelget, és mindketten álomvilágban élünk a szülők szerint. Úgy hívnak minket, hogy "a két Fairy / tündér". Arról nem is beszélve, hogy én totál olyan voltam kiskoromban, mint ő. De Nikki azt mondja, ő is ilyesmi beállítottságú volt fiatal korában, és hogy ez milyen tök jó. Na, hát nem is tudom. :D

Na és akkor most már térjünk is a lényegre, amire a címben is utaltam, mert eddig mindenről szó esett, csak erről nem.:D Szóval, ma kimentünk az udvarra Sophieval, és " összefutottunk " a kis fekete bárányukkal, Liquorice-el. Eleinte nem nagyon foglalkoztam vele, mert mondom " óóó úgyis elfut mint a többi, mert félősek." De ő csak jött egyre közelebb és közelebb, ami meg is lepett. Az viszont még jobban, mikor leültem a fűbe, és odajött körbeszaglászni, meg beletúrta a tenyerembe az orrocskáját, meg engedte, hogy megsimogassam. Utána meg követett minket egészen a kapuig. Szerelem volt első simogatásra. Olyan édes kis gomb szemei vannak. Mellesleg azt tudni kell, hogy pár hete meghalt a "legjobb barátja" ( ez kicsit abszurdnak hangzik, hogy egy báránynak legjobb barátja van/ volt )  Hope, és mindig sír utána. És én is fogok, mert mikor nagy lelkesen bejöttünk, és Sophie elmesélte Chrisnek, hogy Szaffi, a papagáj, és Camdon mellett most már van még egy új kedvencem, Liquorice, és hogy milyen cuki, közölte, hogy három hónapon belül elviszik levágni. :( De három hónap még mindig jobb, mint a semmi. Addig kihasználom az időt. :D Mellesleg ahogy olvasom vissza amit írok, kezd egyre furcsább lenni a dolog, mert ez elvileg egy au-pair blog, én meg bárányokról írogatok itt.De  végülis, ez is hozzátartozik az " óper " mindennapjaimhoz. :D

Valamint akarok majd írni egy bejegyzést, mert itt volt Nikki anyukája múlthéten, és elmentünk egy showra, ilyen vásárféleségbe vele, meg  a lányokkal, amiről majd szeretnék egy külön bejegyzést írni. De most már extra über álmos vagyok, és muszáj aludnom, mert holnap meg megcélozzuk ismét  Cadiffot, hiszen...fontos nap lesz holnap. ;)