Utóbbi két napban sok időt töltöttem el Sophieval, hiszen Erin- kihasználva utolsó napjait a suli kezdete előtt- elment a barátnőjéhez körülbelül három nappal ezelőtt. Soph meg vasárnap jött haza az apukájuktól, így esett, hogy itt aludt velem az ágyikómban, filmet néztünk, hülyéskedtünk, ma meg segített nekem a munkában, mert unatkozott. Még nem írtam le a blogba ( szerintem ) , de mindenki azt mondja, hogy Soph meg én egy tojásból valók vagyunk. Hajmeresztően hasonló a személyiségünk. Minden bohócságban benne vagyunk, érzékenyek és mindketten bújósak vagyunk, ami meg is látszik, mert sokszor ölelget, és mindketten álomvilágban élünk a szülők szerint. Úgy hívnak minket, hogy "a két Fairy / tündér". Arról nem is beszélve, hogy én totál olyan voltam kiskoromban, mint ő. De Nikki azt mondja, ő is ilyesmi beállítottságú volt fiatal korában, és hogy ez milyen tök jó. Na, hát nem is tudom. :D
Na és akkor most már térjünk is a lényegre, amire a címben is utaltam, mert eddig mindenről szó esett, csak erről nem.:D Szóval, ma kimentünk az udvarra Sophieval, és " összefutottunk " a kis fekete bárányukkal, Liquorice-el. Eleinte nem nagyon foglalkoztam vele, mert mondom " óóó úgyis elfut mint a többi, mert félősek." De ő csak jött egyre közelebb és közelebb, ami meg is lepett. Az viszont még jobban, mikor leültem a fűbe, és odajött körbeszaglászni, meg beletúrta a tenyerembe az orrocskáját, meg engedte, hogy megsimogassam. Utána meg követett minket egészen a kapuig. Szerelem volt első simogatásra. Olyan édes kis gomb szemei vannak. Mellesleg azt tudni kell, hogy pár hete meghalt a "legjobb barátja" ( ez kicsit abszurdnak hangzik, hogy egy báránynak legjobb barátja van/ volt ) Hope, és mindig sír utána. És én is fogok, mert mikor nagy lelkesen bejöttünk, és Sophie elmesélte Chrisnek, hogy Szaffi, a papagáj, és Camdon mellett most már van még egy új kedvencem, Liquorice, és hogy milyen cuki, közölte, hogy három hónapon belül elviszik levágni. :( De három hónap még mindig jobb, mint a semmi. Addig kihasználom az időt. :D Mellesleg ahogy olvasom vissza amit írok, kezd egyre furcsább lenni a dolog, mert ez elvileg egy au-pair blog, én meg bárányokról írogatok itt.De végülis, ez is hozzátartozik az " óper " mindennapjaimhoz. :D
Valamint akarok majd írni egy bejegyzést, mert itt volt Nikki anyukája múlthéten, és elmentünk egy showra, ilyen vásárféleségbe vele, meg a lányokkal, amiről majd szeretnék egy külön bejegyzést írni. De most már extra über álmos vagyok, és muszáj aludnom, mert holnap meg megcélozzuk ismét Cadiffot, hiszen...fontos nap lesz holnap. ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése